Kémiai biztonság



 A leggyakrabban előforduló, veszélyes anyagnak számító tisztítószerek biztonsági adatlapjait megtalálja a letölthető anyagok között!

A kémiai biztonsággal kapcsolatos néhány jogszabály:
2000. évi XXV. tv. a kémiai biztonságról
25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról (2020.02.07-től hatálytalan)
5/2020. (II. 6.) ITM rendelet a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről
44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

 Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása lévén veszélyforrást képviselhet.

 A kémiai biztonságról szóló törvény 3. §-a alapján veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:



 A veszélyes anyagokkal való tevékenység munkahelyi feltételeit és konkrét szabályait az anyag biztonsági adatlapja és a vonatkozó jogszabályok alapján, a munkáltató határozza meg, tehát a biztonsági adatlapot be kell szerezni és munkautasítást kell készíteni.



A veszélyes anyagokkal végzett tevékenység feltételei

 A Törvény értelmezésében, tevékenység a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos előállítás - ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is -, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat.

 28. § (3) A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg.
 29. § (1) E törvény hatálybalépését követően a hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a tevékenységének megkezdése előtt ezt köteles bejelenteni az ÁNTSZ tevékenység gyakorlásának helye szerint területileg illetékes városi, fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: városi) intézetének.



Veszélyes anyag bejelentése, új anyagok törzskönyvezése

 7. § (1) A veszélyes anyagokat az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által meghatározott bejelentőlapon kell bejelenteni.
 (2) A bejelentő a veszélyes anyag bejelentéséhez csatolja a magyar nyelvű biztonsági adatlapot és címketervet, amelyeken feltünteti az anyag veszélyesség szerinti besorolását is. A benyújtott dokumentációhoz a jegyzékbevételt végző adatkiegészítést kérhet.
 (3) Az ELINCS-ben közreadott veszélyes anyag bejelentése során a bejelentőlaphoz csatolni kell a veszélyes anyagot az EU területén törzskönyveztető írásbeli hozzájárulását a bejelentéshez, valamint a törzskönyveztető által kiadott, a rendelkezési jog biztosítását igazoló iratot, továbbá a hazai jegyzékbevételhez szükséges adatokat.
 (4) A veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a bejelentő a felelős.



Biztonsági adatlap

 A Törvény megfogalmazásában, biztonsági adatlap a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására, veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására, a hulladékkezelésre, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum.

 A munkahelyi egészség és biztonság, illetőleg a környezetvédelem érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó vagy az importáló által elkészített magyar nyelvű biztonsági adatlappal hozható forgalomba. Az adatlap tartalmazza az egészség és a környezet védelméhez szükséges információkat.
 A tevékenységet végzőt a forgalmazó legkésőbb a termék első alkalommal történő kiszolgálásakor látja el a biztonsági adatlappal.
 A termék ismételt kiszolgálásakor a forgalmazónak a tevékenységet végzőt annak külön kérésére kell csak a biztonsági adatlappal ismételten ellátnia.
 A biztonsági adatlap írásban vagy a felhasználó hozzájárulásával elektronikus úton rögzített módon is átadható.
 A forgalmazó a biztonsági adatlap átvevőjéről nyilvántartást vezet, és a tudomására jutott új információkról őt haladéktalanul tájékoztatja. A forgalmazó ezen kötelezettsége az átvett veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény szavatossági idejének lejártáig áll fenn.
 A biztonsági adatlap tartalmának, illetve formájának részletes szabályait az egészségügyért felelős miniszter határozza meg



A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése

 32. § (1) Az e törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok betartásának hatósági ellenőrzését
 a) a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv,
 b) a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság,
 c) a munkavédelem (munkabiztonság és munkaegészségügy) körében a munkavédelmi hatóság,
 d) a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság,
 e) a fogyasztóvédelem tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság
 végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén.
 (2) Az ellenőrzést végző hatóságok eljárására és intézkedéseire a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)-e) pontja szerint jogosult hatóság értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet, ha feladatkörében eljárva az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indított.
 (3) A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)-e) pontjai szerint jogosult hatóság feladatkörében eljárva - a rá vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott intézkedések alkalmazásán túl - az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése esetén - jogerős határozatának egyidejű megküldésével - megkeresi az egészségügyi államigazgatási szervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv a megkeresés alapján indított eljárásban elrendelheti
 a) a gyártás korlátozását,
 b) a tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását, vagy
 c) a 33. § szerinti bírság alkalmazását.
 (4) A (3) bekezdés c) pontja nem alkalmazható az egészségügyi államigazgatási szervnek az ellenőrzést végző hatóság megkeresése szerinti eljárásában, ha az ellenőrzést végző hatóság az eljárásában e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok megsértése miatt bírságot szabott ki.
 (5) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti intézkedéseket feladatkörében hivatalból alkalmazza.
 (6) A (3) bekezdésben meghatározott intézkedések - a (4) bekezdésre is figyelemmel - egyidejűleg is alkalmazhatóak.
 (7) Az egészségügyi államigazgatási szerv az élet, a testi épség, az egészség, valamint a környezet védelme érdekében elrendelheti a (3) bekezdés a), illetve b) pontja alapján hozott határozatának azonnali végrehajtását.
 33. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv az e törvényben, illetőleg a végrehajtásáról rendelkező jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 5 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.
 (2) Az (1) bekezdés szerinti bírság konkrét összegét az eset összes körülményeire - így különösen az emberi egészség, illetőleg a környezet sérelmének, illetve a veszélyeztetésének mértékére, a jogsértő magatartás időtartamára, esetleges ismételt tanúsítására, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére - tekintettel kell meghatározni.
 (3) A bírságot az egészségügyért felelős miniszter által irányított minisztériumnak a kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A bírság megfizetéséből származó bevétel kizárólag a kémiai biztonság hazai fejlesztésének, továbbá kutatásának, oktatásának, informatikai rendszerének bővítése érdekében szükséges állami, helyi önkormányzati vagy egyéb kezdeményezésű beruházások, más intézkedések költségvetési támogatásához használható fel.
 (4) A bírságot meg nem fizetése esetén adók módjára kell behajtani.