Munkáltatói ellenőrzés


Munkáltatói ellenőrzési formák:

 Mint már oly sok alkalommal most is a munkáltatóval szemben támasztott alapvető kötelmeket az Mvt. 2.§ (2) bekezdésében, ill. az 54.§ (7) b pontjában foglaltakat kell idézni: A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét.

 

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles

a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni;

b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. [Mvt. 54.§ (7)]

 

 Azon túlmenően, hogy a munkáltató a személyi és tárgyi feltételek megteremtése érdekében sokszor jelentős anyagi áldozatot is hoz, mégis újra meg újra szembesül a hatósági ellenőrzések alkalmával, hogy a felügyelő súlyos veszélyeztetést tapasztalva szankcionálni kényszerül. Ennek oka nem más mint, hogy a munkáltató nem tette rendszeressé a munkabiztonságot érintő ellenőrzést.  A munkáltatónak arra kell törekedni, hogy a technológiai folyamat(ok)ban résztvevő(k) a tevékenység minden szakaszában betartsák a rájuk vonatkozó biztonsági szabályokat, hogy egymást figyelmeztessék a munkavállalók, ha testi épséget, egészséget veszélyeztető magatartást tapasztalnak munkakörnyezetükben.

 Az elmúlt időszakban különböző ellenőrzési rendszerek alakultak ki hatékonyáguk esetenként vitatható. Célszerül, ha a munkáltató a belső szabályozási rendjébe illesztve határozza meg az ellenőrzések gyakoriságát, a végrehajtás módját, a személyi feltételeket, kötelezettségeket.




Amiről soha sem szabad megfeledkezni

· az ellenőrzésbe a munkavédelmi képviselőt (képviselőket) be kell vonni,

· a munkáltatói ellenőrzésen feltárt hiányosságok felszámolása a veszélyeztetés mértékének figyelembe vételével történjen,

· folyamatosan kísérjék figyelemmel a felszámolás módját, ütemét.

 

 

Munkavédelmi szaktevékenységet ellátó által végzett ellenőrzés

 A leggyakoribb ellenőrzési forma. A munkavédelmi szakember tevékenységi körébe tartozó rendszeres ellenőrzés. Hatékonyságát jelentős mértékben rontja, hogy azon hiányosságok felszámolása  – melyeknek anyagi kihatása is van  – vontatottan történhet csak, mert a munkabiztonsági szakember az anyagi feltételek biztosításával kapcsolatos intézkedési jogkörrel nem rendelkezik.

 

 A hatékonyságot befolyásolja az is, hogy sok esetben olyan munkáltatónál a szolgáltatás keretében történik a munkabiztonsági feladat ellátása a munkabiztonságot ellátó közvetlen utasítási jogkörrel nem rendelkezik. Így minden esetben csak egy intézkedési jogosultsággal rendelkező személy bevonásával történhet csak  a legegyszerűbb hiányosság felszámolása, felszámoltatása is. Az anomália felszámolása érdekében legalább anyagi kihatással nem járó hiányosságok felszámolásara irányuló intézkedési jogosultsággal kell a munkabiztonsági szakembert felruházni.

 



Soron kívüli ellenőrzések (baleseti vizsgálathoz kapcsolódó)
 

 A hasonló munkabaleset megelőzése érdekében, ha a baleset a munkaeszköz biztonságtechnikai hiányossága vezethető vissza. A vizsgálati tevékenységet nem csak a balesetet kiváltó munkaeszköznél, hanem a munkáltatónál használt valamennyi hasonló munkaeszközénél el kell végezni. Szükség esetén az ilyen ellenőrzésbe szakirányú szakértőt is be kell vonni.

 



Egyedi ellenőrzés (alkoholszondás ellenőrzés)
 

 A munkára képes állapot rendszeres ellenőrzése veszélyes munkaeszköz kezelésével megbízott vagy veszélyes technológiai tevékenységet ellátó munkavállalóknál szinte elengedhetetlen. Természetesen az egyéb tevékenységet ellátó munkavállalók esetében a szúrópróbaszerű rendszeres ellenőrzés fokozza a munkabiztonságot.